A gondolkodás ereje - A Think-Pair-Share módszer a hatékony tanulásért

Zoltán: Üdvözöljük. Ma egy olyan tanulási módszert járunk körbe, ami hát elsőre talán egyszerűnek tűnhet, de meglepően hatásos. Ez a Think, pair, share, vagy magyarul gondolkodj, párosíts, oszd meg. Egy szakértői jelentés alapján nézzük meg, hogy is működik ez, különösen mondjuk a matematika oktatásában.

Emma: Így van. A célunk az, hogy megértsük ennek a Frank Lyman által egyébként már elég régen, 82-ben leírt kooperatív technikának a lényegét, mert ez nem csak egy újabb csoportmunka, ez tudatosan épít az egyéni gondolkodásra még a közös munka előtt. És ez hát ez segíthet elmélyíteni a megértést. Megnézzük, miért lehet ez hasznos önnek is, ha gyorsan, de alaposan szeretne képbe kerülni valamivel.

Zoltán: Rendben, akkor vágjunk bele. Mi is pontosan ez a három lépés? És miért pont ez a sorrend? Nem egyszerűbb rögtön megbeszélni?

Emma: Érdekes felvetés, de a sorrend itt kulcsfontosságú. Hát három jól elkülöníthető fázisról van szó. Az első a gondolkodj, vagyis a Think. Ez talán a legfontosabb lépés. Mindenki kap egy kis időt, általában nem sokat, egy-három percet, hogy csendben egyénileg átgondolja a kérdést.

Zoltán: Csendben, egyedül.

Emma: Pontosan. Van, aki le is írja a gondolatait. Na az a write pair share változat. Ez a csendes fázis kell ahhoz, hogy mindenkinek, a gyorsabbaknak és a lassabban gondolkodóknak is legyen ideje kialakítani a saját álláspontját, mielőtt még mások véleménye befolyásolná.

Zoltán: Oké, ez logikus. És utána?

Emma: Utána jön a párosítsd, a Pair. Ekkor megbeszélik egy társsal, vagy esetleg egy pici kettő-három fős csoportban, úgy kábé kettő-öt percben. Itt már megoszthatják az ötleteiket, ütköztethetik a nézőpontokat. És ami fontos, ez egy viszonylag biztonságos, úgymond alacsony kockázatú közeg. Itt lehet gyakorolni az érvelést, vagy rájönni, ha valamit nem értettünk jól.

Zoltán: Mielőtt a nagy plénum elé kerülne a dolog.

Emma: Pontosan. És a harmadik lépés az oszd meg, a Share. Itt a párok vagy a kiscsoportok megosztják a fő gondolataikat az egész csoporttal. Ez tarthat pár perctől tovább is, nyilván témától függően. A tanár, vagy hát a megbeszélés vezetője itt összegez, tisztázza a dolgokat.

Zoltán: Értem. Szóval ez tényleg más, mint egy sima előadás, ahol az ember csak ül és hallgat, vagy egy olyan megbeszélés, ahol mindig ugyanaz a pár ember beszél. Ez inkább olyan, mintha a tudást közösen hoznánk létre aktívan.

Emma: Igen, pontosan erről van szó. Ez szorosan kötődik ahhoz a hát, nevezzük konstruktivista szemléletnek, ami szerint a tanulás egy aktív építkezési folyamat. És ami meggyőző, ez a gyakorlatban is működik nagyon is. Volt egy kutatás, Jusnida Sziombio és munkatársai csinálták, ami kimutatta, hogy az a matekcsoport, amelyik ezt a TPS módszert használta, egy teszten sokkal, de tényleg szignifikánsan magasabb átlagpontszámot ért el.

Zoltán: Mennyivel? 74,9 pontot, míg a hagyományos módszerrel tanuló kontrollcsoport csak 46,8-at.

Emma: Az óriási különbség, lenyűgöző. De miért pont a mateknál ennyire hatásos? Ott azért gyakran van egy helyes válasz, nem?

Zoltán: De igen, csak hogy a matekban sem csak a végeredmény számít, hanem az út, ahogy eljutunk odáig, a gondolkodás folyamata. És ez a módszer pont ebben segít. Mondjuk van egy geometriai kérdés. Ez itt egy háromszög? Miért gondolod? Na, itt nem elég rávágni, hogy igen vagy nem. A párosítsd fázisban meg kell vitatniuk, érvelniük kell, miért az, mi a definíció.

Emma: Aha. Szóval elmélyíti a fogalmakat.

Zoltán: Pontosan. És segít felfedezni többféle megoldási utat is. A megosztás fázisban meg a tanár rögtön látja, hol vannak elakadások, milyen tévhitek vannak. A kutatás egyébként azt is mutatta, hogy a következetesség számít. Legalább öt-hét rendszeres használat kell ehhez az eredményhez. Meg persze jó kérdések.

Emma: És itt van még valami, a bevonódás. A forrásunk szerint a diákok több mint 80%-a tényleg aktívan részt vett a Gondolkodj és a párosíts fázisban. Ez azt jelenti, hogy a csendesebbek is nagyobb eséllyel szólalnak meg, ha először csak egy emberrel kell beszélniük.

Zoltán: Így van. Ez az alacsony kockázatú páros megbeszélés önbizalmat ad nekik a későbbi nagyobb csoport előtti megszólaláshoz. Persze vannak kihívások. Időzítés, csoportdinamika. Mi van, ha elakadnak a párok, vagy túlságosan elkalandoznak?

Emma: Ezekre van megoldás.

Zoltán: Vannak bevált technikák, igen. Világos időkeretek, a párok tudatos kialakítása, akár digitális eszközök is segíthetnek, mondjuk online órán a breakout roomok. Sőt, van olyan variáció is, hogy think pair square, ahol két pár beszélget egymással, mielőtt a nagy csoport elé vinnék az ötleteket.

Emma: Akkor összegezve, mit érdemes ebből megjegyezni? A think pair share egy egyszerűnek látszó, de nagyon is tudatosan felépített módszer. Teret ad az egyéni gondolkodásnak és a közös munkának is. Támogatja az aktív részvételt, segít mélyebben megérteni az anyagot. És bár most a matekot hoztuk példának, ez valószínűleg sok más területen is hasznos lehet, akár egy munkahelyi ötletbörzén is.

Zoltán: Abszolút. És ez felvet egy zárógondolatot, amin talán érdemes elmerengeni önöknek is. Belegondolt már abba, hogy a saját tanulási vagy munkahelyi helyzeteiben mennyi valódi, dedikált idő jut a csendes, egyéni gondolkodásra egy megbeszélés, egy közös döntés előtt? Milyen hatással lenne a megbeszélések minőségére, ha ez a gondolkodj fázis akár csak pár percben is rendszeresebbé válna?